Jó kérdés, hogy a könyv vagy a belőle készült film a mérvadó egy szerző értelmezéséhez. A filmben elveszhet a könyv gondolatszabadsága, a film készen nyújtja a néző számára a vizuálisan értelmezett regényt.
A tartalom szempontjából viszont mindkettő megadja az értelmezés lehetőségét.
Abe Kobo szabadság fogalma tartalmilag két részre bontható, viszont formailag (a mű értelmezése tekintetében) egy harmadik lehetőséget is felvet egy pusztán intellektuális szabadság irányába.
1.
A mindennapjaiból kiragadt ember kétségbeesik, ha nehezebb körülmények közé kerül. Úgy érzi, hogy megfosztották szabadságától, belekényszerítették egy csapdába, és ez ellen minden erejével tiltakozik. Szabadulni szeretne a csapdából, de a menekülési útvonal nem áll rendelkezésre a számára. A homoklapátolás mononotóniájában és a homok által átjárt élettérben szerencsétlennek érzi magát.
A rabságra itélt ember azonban egy idő után kezd beleszokni a helyzetbe, és talál magának új értelmet, ami valami felfedezését/létrehozását, vagyis a kreativitást jelenti. Ebben a kontextusban a szabadság egyik alapfeltételeként Kobo a kreativitást, a monoton munka melletti újító szándékot, fejlesztést látja. A monotoniára ítélt ember nem szabad, de ha a monotónia mellett az embernek lehetősége van arra, hogy valami egyebet is tegyen, akkor szabaddá válhat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodik.
Tehát a szabadságot nem a jólét vagy a könnyebb lét jelenti, hanem az ember létben betöltött újító szerepe.
2.
A rabságra ítélt ember elfelejti, hogy tulajdonképpen mi is a szabadság, és azt gondolja, hogy a rabságban is szabaddá válhat. Aláveti magát a rendszernek, és abbahagyja az ellene való lázadást, és beleolvad a rabságba. Ilyen értelemben elfelejti, hogy mi a szabadság, és olyan passzivitásba zuhan, vagyis oly mértékben kiürül, hogy nem akar többé szabad lenni. Halogatja a visszatérést, úgy érzi, hogy később is “ráér” visszatérni a szabad világba.
Ezt akár börtöneffektusként is értelmezhetnénk, hiszen köztudott, hogy a hosszú ideig fogva tartott személyek visszakivánkoznak a börtönbe, nem tudnak mit kezdeni magukkal a szabad életben.
3.
A szabadság abban rejlik, hogy az értelmező többek között szabadon választhat a fenti két értelmezés valamelyikéből. Kobo nem diktál, és nem kíván semmilyen magasabbrendű kijelölést végrehajtani. Talán ez az a mozzanat, ami valóban megteszi a lépést a szabadságnak mint szabadon értelmezhető műnek az értelmezése irányába.
