Olyan filmekről írogatok ezen a kis blogon, amelyek magukban hordoznak valamiféle eszmei mondanivalót, vagyis lehet róluk írni. Ezzel a blog nagymértékű szubjektivitását is elismerem, hiszen valamelyest önkényesen választom ki azt, hogy (szerintem) miről lehet írni, és miről nem. Számos olyan film van, amely soha nem fog belekerülni ebbe a blogba, pedg kiemelkedő, nélkülözhetetlen és alapműnek számít. Magamban hordozom azt a szkepticizmust, mely szerint bizonyos képi dominanciákat nem lehet eszmei síkon kifejezni. És azt is elismerem, hogy a katarzis pusztán tökélyre vitt képiséggel is elérhető, különösebb eszmei tartalom nélkül.
film:
Szia!
Örülök, hogy tetszik. Elszórakoztatom velem magam-magam.
This can be the begining of a bea... (2008.06.18. 16:51)Svetozar Ristovski - Iluzija (Délibáb)
Ha a filmet hegeli megközelítésben értelmezzük (és miért ne tehetnénk), akkor a következő felosztás hajtható végre. - Tézis: középkori jelenet, keresztény alapállás. A lótolvajt fel kell készíteni a halálra mint az…
A történet önmagában nem szokatlan, az "unokahúg" mint idősödő úriemberek szeretője közismert jelenség. Bunuel a történetbe azonban a következő erős alapelveket ágyazza be: - szabadság mint választás…