A film az öngyilkosság problémáját tárgyalja, megszokott Kierostami rendezésben.

Az öngyilkosjelölt konkrét problémáit nem tudjuk meg, hanem csak az életuntságát láthatjuk kissé komikusan. Ebben az esetben szükség van a film történeti síkjának rövid bemutatásához, mert csak így érhető meg valamelyest a Kierostami által felvetett abszurd helyzet.

A halált kereső hősünk az öngyilkosságot egy elhagyatott helyen szeretné elvégezni. Talált is egy ilyen helyet, benne egy nagy gödörrel, A terve az, hogy este nagy mennyiségű altató bevétele után befekszik a gödörbe. Azonban ehhez az eseményhez segítőre van szüksége, mert attól fél, ha nem hal meg, akkor valakinek ki kellene húznia a gödörből, ha pedig meghal, akkor valakinek rá kellene tenni 20 lapát földet. Maga a film a segítő kereséséről és a potenciális segítőkkel folytatott beszélgetésről szól.

Ezeknek a beszélgetéseknek a során Kiarostami három különböző álláspontot mutat be.

1.

Az első potenciális segítő szerint (egy katona) embert nem lehet csak úgy rádobni 20 lapát földet.Ez egyszerű etikai álláspontként értelmezhető

2.

 A második potenciális segítő papnövendék. Ennek megfelelően egy vallási szempontból (de nem csak) értelmezhető beszélgetés kezdődik. Mivel az életet Isten adja, csak ő veheti el akkor, amikor kedve tartja. A nagy kérdés az, hogy annak tudatában, hogy a halál előbb-utóbb magától is bekövetkezik, szembe lehet-e szállni ezzel, és meg lehet-e előzni Istent, vagyis az öngyilkosság megtehető-e egy másik ember segítségével, illetve megválaszthatja-e valaki halála pillanatát.

Vallási szempontból nézve az öngyilkosság bűn. A papnövendék azon kérdésére, hogy  mi bántja, az öngyilkosjelölt azt válaszolja, hogy a belső okok nem kommunikálhatók, mert azt a másik személy úgysem értheti meg, legfeljebb csak a szenvedését érezheti át. Ezzel a rendező becsempészi a filmbe az önmagába zárt, monikus individuum problémáját, és filozófiai térre tolja el a problémát.

A fenti értelemben értelmezett individuum azzal próbál érvelni vallásos kontextuson belül, hogy a boldogtalanság okozása is bűn, vagyis a boldogtalanság állapota megszüntetendő, és ekkor jogosult lehet az öngyilkosság. Azonban a papnövendék nem fogadja el ezt az érvelést, mert szerinte az öngyilkosság emberölés, és az semmilyen módon nem fogadható el.

3.

A harmadik potenciális segítő egy múzeumi állatkitömő. Ő úgy gondolja, hogy a barátnak mindenben segíteni kell, ezért elvállalja a feladatot, azonban minden eszközzel le szeretné beszélni róla hősünket. Szerinte a kommunikáció minden problémára megoldást jelent, mindenre van megoldás, és egy probléma sem ér annyit, hogy az ember elvegye érte az életét. Szerinte az ember nem foszthatja meg magát az olyan örömöktől, mint a gyümölcs íze, a napfelkelte stb.

Azzal az ígérettel válik el hősünktől, hogy reggelre élve találja.

A film vége nyitva hagyott, és a film film a filmben jelenettel záródik. Megjelenik a stáb, a statiszták stb. Hősünk sorsa nem derül ki.

A fentiek leírása és az eszmei mondanivaló bemutatása nem azonos a film megtekintésével, mert a filmet ettől függetlenül meg kell nézni, mert ritka befogadói élményt nyújt. Kiarostami nagyon erős képeket használ, amelyeket nem lehet írásban kifejezni.