A film az ember és embertársai közötti viszony kapcsolatát tárgyalja vészhelyzetben. A vészhelyzetnek vagy a halálos határidőnek köszönhetően visszaáll egyféle bizarr hobbesi állapot, amikor az ember embernek farkasává válik, de nem a miatt, mert nincs még társadalmi szerződés, hanem azért, mert külső hatás miatt kényszerhelyzet áll fenn.
A film a maga extrémitásában felhívja a figyelmet arra, hogy a létrejött társadalmi szerződés nagyon törékeny, mert amikor a tagjait veszélyeztetik, azonnal a szerződés ellen fordulnak. A társadalmi szerződés, vagyis a norma elérte azt, hogy az emberek rengeteg felszínes kapcsolattal, de mégse bántsák egymást, hanem egymás korlátozásával túléljék napjaikat.
Ez abból a szempontból is fontos, ha arra gondolunk, hogy mit jelent a japán ember számára a közösség. Fukasaku – bár eléggé individualista – mégis nagy szerepet tulajdonít a közösségnek, amelynek tagjai között szövetség áll fent.
[A szövetséget és a hagyományt veszélyezteti a forradalom, vagyis az, ha a "fiatalok" fellázadnak az "idősek" ellen. A Battle Royale törvény éppen emiatt jött létre, hogy megfékezze a hagyományok szétrombolását. Azonban mindez hibásnak bizonyult, mert az együttélési norma ilyen fajta felrúgásával (t.i. a harc kikényszerítésével) nem őrizhető meg a hagyomány)].
