A film a barátságról, megaláztatásról, fegyelemről, becsületről és Istenről szól elsőre. Egyébként nagyon összetett történet, Becket mind a leigázott nép képviselője pusztán esztétikai okokból beáll a leigázó király szolgálatába, és egyben szolgává és baráttá válik. A király bizalmába fogadja, ezért egy rossz pillanatában megteszi érsekké, hogy hatalma alá hajtsa az egyházat.
A király azonban egy dolgot nem tud, hogy Becket számára a barátságot vagy a királyt Isten felülírhatja. Becket puszta esztétikai behódolása és tehetségének felhasználása megdől, amint közel kerül Istenhez. A király Becket ellenségévé válik, mert Becket nem őt, hanem Istent választotta.
Mi a barátság? Lehet-e barát valaki, ha közben kezet is kell csókolnia neki?
Becket számára a megváltás a csak a barátság felülírásával érhető el. Becket megteszi azt az ugrást, amely a hithez szükséges. Ami Kierkegaard esztétikai stádiumánál nem lehetséges, az Becket esetén igen. Becket etikai értelemben áruló, esztétikailag meg nem határozható meg. A hithez – vagy Isten szolgálatához – vezető ugrás már sem esztétikai értelemben nem írható le, sem etikailag. Az esztétikához esetleg van annyi köze, hogy tette irracionális, az ugrás akár szép is lehet. A hit esetén pedig nincs szükség magyarázatra. Becket egy pillanat alatt lett egy másik Becket.
https://youtube.com/watch?v=VQwhCMnOzHw
